Előkészítő és értékelő óráink
A hetedikes diákjainkat már április elején elkezdtük felkészíteni a közelgő határon túli kirándulásunkra. Történelem és irodalom órákon visszatérő téma volt azon helyek és személyek összegyűjtése, akik tetteikkel, vagy kulturális hagyatékaikkal hozzájárultak ahhoz, hogy a horvátországi magyarság a mai napig megőrizhesse nemzeti identitását.
Kirándulásunk előtt célzott előkészítő órákat tartottunk az osztályoknak, ahol az előzetes ismeretek felmérésén túl megismerkedhettek a gyerekek az út főbb állomásaival és azok magyar kötődéseivel. Az előkészületekben nagy segítségünkre volt a Barangoló digitális tartalomtár, ami az ismeretterjesztésen túl játékos feladatokkal segítette az ismeretanyag megszerzését.
A túránk utáni értékelő óráinkon a készített fényképanyagunk felhasználásával elevenítettük fel, hogy mely helyeket jártuk be és milyen történelmi és kulturális emlékek kötődnek egy-egy állomáshoz. Az órákon ismét nagy szerepet kaptak a Barangoló digitális tartalomtár játékos feladatai és a tapasztalataink azt mutatták, hogy a diákjaink jól össze tudták kapcsolni a felkeresett emlékhelyeket a hozzájuk kapcsolódó ismeretanyaggal.
Határtalanul 2025. - 1. nap.
A kora reggeli órákban indultunk Pécsről és a többszöri pihenő miatt egyáltalán nem éreztük fárasztónak az utazást. Délután Kraljevica tengerparti szállására érkeztünk, ahol a vacsora elfogyasztása után a gyerekek felfedezték a tengerpartot.
Határtalanul 2025. - 2. nap
Az utazás második napján Fiumei/Rijeka városlátogatás volt a cél, ahol megkezdődött ismerkedésünk a magyar múlttal. Abban a városban, amely a
Monarchia korában jelentős, több ezer fős magyar kolóniának adott otthont. Mint azt az idegenvezetőtől megtudtuk, magyar volt például a kikötőváros kormányzója is. A város 1918-ig Magyarországhoz tartozott. Felkerestük azt a hidat, amely az 1920 és 1924 között fennálló Fiumei Szabadállam határát jelentette a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság felé. A városban található a Tengerészeti Múzeum (mely sajnos átalakítás miatt zárva tart) a Monarchia hadiflottájának magyar emlékeivel. Sétáltunk a nevezetes óratoronnyal szegélyezett Korzón, megcsodáltuk a Nemzeti Színházat és a MÁV főépítésze által tervezett fiumei pályaudvart.
Határtalanul 2025. - 3. nap
Utunk következő állomása Abbázia/Opatijaba vezetett. A monarchia világa elevenedik meg a horvát tengerparton, hiszen Fiume mellett Abbázia volt a magyar üdülőhely a Kvarner-öbölben. Sétáltunk az egykori magyar arisztokrácia közkedvelt nyaralóhelyén, megcsodáltuk a város tengerpartjának szépségét.
Határtalanul 2025. - 4. nap
Eszék a Dráva partján az egykori ősi magyar város. A város a trianoni békeszerződésig Verőce vármegye székhelye volt. A városban 1849 februárjában szabadságharcunk legnagyobb magyar veszteséggel járó ütközete zajlott. A főtéren megtekintettük a Szent Péter és Pál Nagytemplomot és a főbb nevezetességeket. Átutazunk Kórógyon és Szentlászlón. Kórógy az egyik legtragikusabb sorsú magyar falu. Az elmúlt évszázadokban többször elpusztult, de mindannyiszor újjáépítették. Szentlászló eredete az Árpád-korig nyúlik vissza. A délszláv háború alatt rommá lőtték, de azóta újjáépült. Kora este érkeztünk Csúzára, ahol a vacsora elfogyasztása után elfoglaltuk szállásunkat.
Határtalanul 2025. - 5. nap
Csúzán találkoztunk a település egyik legismertebb polgárával, Simits Józseffel, ahelyi turizmus jeles alakjával, a Piros Csizma panzió korábbi étteremtulajdonosával, aki mesélt nekünk a helyi turisztikai helyzetről és a vállalkozók együttműködéséről. Józsi bácsi megmutatta a helyi templomot, melynek építésében családja is részt vett.
Aznap látogatást tettünk a Vörösmarti Magyar Általános Iskolában, ahol az iskola igazgatónője fogadott minket és mutatta be az intézményt. A helybeli magyar diákok énekkel fogadtak minket. Majd hazafelé vettünk az irányt és a délutáni órákban érkeztünk Pécsre.
